BUÉK
BUÉK! Minden kedves olvasómnak!
Főoldalra ajánlom!
Szépet és jót
Minden szépet és jót kívánok nektek az elkövetkezendő ünnepek alkalmával!
Program ajánló Danitól
AJÁNLÓ
Ha tudtok akkor menjetek el rá, mert jó program lesz, ha csak Für Anikó v Kocsis Zoltán koncertjét említem már akkor megéri, és ingyenes:)
Örkény kert - Az Örkény István Színház és Erzsébetváros Önkormányzatának évadnyitó rendezvénye
2011. szeptember 3. 10.00-22.00 Budapest 7. kerület Madách tér
"Régi álmunk, hogy a Madách tér szép park legyen, platánokkal és pázsittal, körben az árkádok alatt kávéházakkal. Partnerünk, a VII. kerületi Önkormányzat,
örömmel állt az ötlet mellé, így színházunk egész napos szabadtéri rendezvénnyel köszönti az új évadot a Madách téren."
Programok:
Nagyszínpad
10.30 Huzella Péter koncertje gyerekeknek
12.30 Brass Monkey Big Band
13.30 Kolompos koncert gyerekeknek
15.30 Harmonia Garden
16.30 Az Örkény Színház zenés évadajánlója
18.00 Alkalmi szerte nézet(t)
20.00 Köszöntő
20.30 Für Anikó koncert
Kisszínpad
11.30 Az Örkény Színház zenés évadajánlója
14.30 Vetélkedő Mácsai Pállal a térről és a színházról
16.00 HANEM Tangózenekar
17.30 Komolyzene a Liszt-év jegyében Kocsis Zoltán zongorázik
19.00 HOPPart klub koncert
Programok a téren
10.00- 17.00 A Legenda Egyesület történelmi játszóháza
11.00- 18.00 A Tintaló Társulás produkciói
10.00-20.00 Olvasóliget
Alkalmi Szerte nézet(t): az Örkény Színház társulatának egyszeri műsora VII. kerületben élt vagy élő szerzők műveiből, Petőfitől Karinthyn és Füst Milánon át Örkényig és Janikovszky Éváig, Kacsóh Pongráctól Presser Gáborig.
Fotókiállítás az Örkény Színház aulájában
Hofi Géza lábnyomának avatása
Honfoglaló vetélkedő a színházról
Olvasó liget
Köszönöm Dani!
Öregség arcai 2
Főoldalra ajánlom!
Az öregség arcai
Ezek a csodálatos fotók nem az én munkáim.
Viszont hűen megmutatják, ahogy én látom az öregséget.
Főoldalra ajánlom!
Búcsú
Egy barát ismét elköltözött. Most már ott mosolyog a felhők között az égiekkel. Itt a földön egy mosollyal örökre kevesebb lesz a világ. Odafennt pedig gazdagabbak lettek egy mindig vidámságot sugárzó emberrel. Ahogy én ismerem őt, ezentúl a felhő mesék is vidámabbak lesznek. Ő még ott is elintézi a többieknek, hogy folyamatos huncutkodással teljen számukra a végtelen idő.
Ha felnézek az égre ezentúl igérem egy mosolyt én is küldök neki.
Ne gyász könnyekkel búcsúztassuk, hanem öröm könnyekkel. Mert többé nem kell fájdalmak közt élnie! Mosolygoghat, nevethet kedvére, hisz ezt szerette tenni a legjobban a világon.
Azoknak, akik itt maradtak kevesebb lett az élet nélküle.
Ezentúl az angyalok vigyázzák lépteit.
Ágas-bogas
Az ablakunk előtt egy hatalmas platánfa ad hűs árnyékot a szobánknak. Szeretem nézni ahogy az évszakok nyomot hagynak rajta. Sőt ugyanilyen élmény megfigyelni a fán élőket is. Két fészek is van az ágai között egy vadgalamb és egy rigó fészek. Egyik madár sem a csendjéről híres, a kedvességéről és szelídségéről annál inkább. Mostanában sokszor cserregnek a szarkák is az ágai közt. Gondolom a fészkeket rabolják. Gyakori látogató még a lusta fekete kandúr. Néha csak a lelógó farkát, vagy a lábát látom. Annyira sűrűn nőnek a fán a levelek, hogy a nap nem képes áthatolni az ágai között.
Ez a fa kifejezetten jó szimbóluma lehetne a rejtőzködő embereknek. Mostanában egyre jobban elszaporodnak a világunkban . Félnek megmutatni magukat. Pusztán az a kérdés motoszkál bennem, hogy önmaguk előtt vállalható - e a saját életük? Vajon azért rejtőzködnek, mert különben elpusztulnának, vagy azért, mert nem jó szándék vezérli őket?
Hétvégi barangolásunk alatt hál istennek sikerült annyira elbújniuk úgy a szarka tipusúaknak, mint a rejtőzködőknek, hogy nem találkoztunk velük. Bezzeg akikkel találkoztunk vidám, kacagó, élet igenlő népségek. Eszük ágában sincs elbújni. Sőt anekdotázásaiktól, , dalaiktól, vidám nevetésüktől visszhangzott az egész környék. Jót és rosszat egyaránt megmutattak magukból. Ettől lett színes velük az élet. Semmi pátosz, semmi fölös manír nem volt. Amit külön élveztem, hogy beszélgetéseikben iróniával vegyes gúny és humor egyaránt megjelent, mégsem másokat találtak meg vele. Inkább Cyranóként magukat tették a humor forrásává. Kilógtak a magyar átlagból, ezzel a viselkedésükkel. Sokkal érdekesebb magasröptű szárnyalásukat nézni, mint a politikában, és az életben egyaránt megszokott, alacsony szintű áskálódásokat szemlélni. Pontosan emiatt az általános viselkedés miatt válik manapság, oly sok ember rejtőzködővé. Túl sok a szarka ember és kevés a szerény énekes madár. Bár a rejtőzködők közt gyakran látok hamis álarcot viselőket, vagy ideákba menekülőket. Főleg azok bújnak el, akik, megszokták az elnyomást és a félelem a részükké vált. A mi fánkon is biztosan élnek rejtőzködők, akiket sose láthatunk, pedig igazán kiváncsiak lennénk rájuk! Manapság azok az emberek vannak elszaporodóban, akik név nélkül rabolnak mások fészkeiben. Régen a szarkákat a vadőrök nem hagyták elszaporodni. Az ilyen típusú embereket a közösségek kivetették magukból. Most a szarkák túlszaporodtak a más emberek életébe gázolás hivatalosan elismert tevékenységgé vált. Annak azért örülök, hogy az ablakunk előtti platán rendet tart az ágai között. Szelíd galamboknak és énekes rigóknak ad csak lehetőséget az állandó ott tartózkodásra. Más lények csak ideiglenes pihenőhelyet kaphatnak az öreg, barátságos platántól.
Főoldalra ajánlom!
Az igazi pasi
“Tartsd a kezed egy percig a forró kályhán, meglátod, egy órának fogod érezni. Beszélgess egy csinos nővel egy órát, mintha csak egy perc lenne. Na, ez a relativitás.” (Albert Einstein)
Az ideális pasi eredeti elképzeléseim szerint, legyen kicsit öreg, szuper intelligens, szórakozott, jó humorú, kedves, bohókás, megnyerő mosolyú!
Pénzt, energiát, időt nem kímélve kutattam a megfelelő ember után. Mondanom sem kell, sehol sem találkoztam vele! :) Maximum a könyvekben említettek meg, holmi Einsteint, vagy kit is? :)))
Hát vele nem sikerült összefutnom, így kénytelen kelletlen a mostani kínálatból szemezgettem kicsit. Igazán mellékesnek tűnt számomra, az az aprócska körülmény, hogy boldog házasságban élek. A házasságban élés ténye nekem nem zárja ki az álmodozás lehetőségét. Mostanság sok sok romantikára vágytam. A mindennapok oly kilátástalanul gondterheltek, hogy nem adnak semmi örömöt. Feszülten figyeli mindenki a deviza válságot. A nyár fagyos hangulatával, mintha erre kívánt volna szintén reprikázni. A fiatalok is gondterheltek . Lehetetlenségnek tűnik, hogy képesek lesznek valaha is önmaguknak jövőképet teremteni. Minden kapu zárva van előttük. Munkahelyek hiányában a jövedelem nem tervezhető. Így a családalapítás sem.
Na de térjek vissza a lényegre.
Hol található a mai nő számára a jó pasi?
Kihalt, nem létezik , kivándorolt, vagy egyszerűen csak elbújt valahová.
Az idei nyár új ismeretségekben bővelkedett a számomra. Sok izgalmas beszélgetésben volt részem. Igazi bókot, mégis egy négy éves vörös hajú kisfiútól kaptam. Csodálkozó kék szemeivel rám nézett és a szélben úszó narancs ruhám miatt tündérnek látott. Ő jelentette számomra pasi vonalon a legnagyobb élményt. Az igazi Férfi észreveszi, szívével megérzi a Nőt . Kényezteti, babusgatja, kincsnek tartja az asszonyt. Ennek a kisfiúnak a szemében kispasi csodálat bújkált, ősi huncutsággal fűszerezve. A nála idősebb férfiak el voltak foglalva, a saját lelkük gubancainak felderítésével. Állandó feladatot jelentett nekik, hogy igyekeztek kiigazodni a napi politikai eseményekben. Néha több örömöt találtak az italok élvezetében, mint a női társaságban. Találkoztam igazán jól menő vállalkozókkal, akik a pénzük befektetése miatt aggódtak a leginkább. Számukra a nőkkel folytatott beszélgetés csak időpazarlás volt. Nem engedhették meg maguknak, hogy bármi elvonja a figyelmüket az igazán lényeges dologról. A pénzről. Másik fő témájukat a válóperük problémáin való rágódás adta. Találkoztam nem egy besavanyodott ötvenessel is. :))) Ők unták a banánt, amit élet címszó alatt kénytelenek fogyasztani. A csodás húszas és harmincas fiatalokat látva, szomorúan tapasztaltam, hogy értelmetlennek találják az életüket. Maximum a pillanat adta örömökben lelik rövid ideig a gyönyörüket.
Szóval hiány alakult ki a mai jó pasi piacon.
Értelmes , kedves, jó humorú, társalkodó, figyelmes férfi, mintha tényleg nem létezne köztük.
Kutakodásom eredményeként az derült ki, hogy számomra Einstein lenne az igazi. Sajnos manapság nem bővelkedik a világ ilyen férfiakból. Sőt, már az is eredménynek számt, ha évezredenként egy adatik belőle!
Végül arra döbbentem rá, jobb ha maradok a négy éves Kishercegnél! Ő még igazi értékkel mér. Tündérnek látja a vén öregasszonyt. Meséinkben ő a harmadik királyfi. Vörös hajával, csinos szeplőcskéivel, képes minden női szívet egy szempillantás alatt elbűvölni. Benne találtam meg, az igazi csoda pasit. Ugyan kicsit sem hasonlít a kezdeti elképzeléseimhez. Mégis szerencsésnek mondhatom magamat, hogy találkoztam vele.
Főoldalra ajánlom!
Dinnye vagy, ha nem eszel dinnyét! :)
Ez a baba tud valamit!
Ha így folytatja sose fog elhízni :)))
A dinnye diétával alacsony kalóriatartalma, vízhajtó és emésztést segítő hatása révén lerövidíthetjük a fogyókúra idejét. Már három nap alatt is szép eredményt érhetünk el vele. A dinnyében található kálium, magnézium, vas, nikkel és fluorit gyorsítja az anyagcserét, citrulin tartalma pedig feszes kötőszövetet hoz létre. A dinnyediéta tehát egyszerre fogyaszt és szépít. A diétában mindkét dinnyefajta (sárga, görög) is megtalálható, hogy a mindkettő jótékony hatása egyformán érvényesüljön.
A baj az, hogy két Lőrinc nap is van!
Az elsőt augusztus 10-én, a másodikat szeptember 5-én ünneplik (kivéve a dinnyetermesztők, akiknek ezek a dátumok nem ünnepet, hanem gyásznapot jelentenek). A népi bölcsesség szerint Lőrinc napja(i) határnapnak számít(anak): ekkor a dinnye már ízetlenné válik, mert "Lőrinc belepisilt a dinnyébe". Hasonló mondások szerint Lőrinc napja után a fa sem fejlődik tovább, illetve ekkor már nem tanácsos a folyókban fürdeni. Valószínűleg e bölcsességek a szeptemberi Lőrinc napra vonatkoztak
Az angol-szász néphagyomány az augusztusi meteorhullást, azaz a hullócsillagokat nevezi Szent Lőrinc könnyeinek. Őket nem érinti a dinnyés probléma.
Csörög a telefon
Nyugis családi napra készültünk ma. A tervek igazán kellemesek voltak. Aztán csörgött a telefonom. Valaki bajban volt és szüksége volt empatikus meghallgatásra. Sok szomorúság terhe nyomta a lelkét, így a beszélgetés elhúzódott. Végül megnyugodott és lényegesen derűsebben szemlélte a dolgait, mit . Jó érzés volt elköszönéskor a mosolyt hallani a hangszínében. Míg beszéltünk, addig többször hallottam, hogy többször keresnek. A hívónak végül sikerült elérnie. Jött aminek jönnie kellett.
Egy végeláthatatlan beszélgetés következett. Eredmény? Kiábrándító. Az álláspontok kicsit sem közeledtek egymáshoz. Az előző beszélgetés öröme egyre távolibbnak tűnk, ahogy a remény is , hogy sikerül a padhelyzetből a helyes irányba elmozdulnunk. Végül tökéletes kudarccal zárult a röpke három órás beszélgetés. 10 perc elteltével éreztem, hogy részemről kudarcra ítélt vállalkozás minden egyes mondat, gesztus. Mégis vitt előre a hit, hogy nem adhatom fel. Néha jobb lenne a női intuiciókra hallgatni! Ha egyszer 10 perc alatt tudtam, hogy kilátástalan helyzet vesz körül, miért nem hagytam az egészet a fenébe? A válasz olyan patetikus és idétlen. Hittem benne, hogy van értelme kűzdeni az ügyért, amiben elköteleződtem egykor. Egy barátom mondta nekem régebben, hogy tudomásul kellene vennünk a világot nem válthatjuk meg! Vén bolond vagyok, hogy még most is hittel szeretném fenntartani a belső világom békéjét.
Halálosan kimerültem a beszélgetés végére. Fél kettőkor sikerült felállnom a telefonom mellől. Kiábrándultan, hitehagyottan kullogtam a családomhoz.
Rávettek, hogy kapcsoljam ki a készüléket és dobjam magamtól minél messzebbre. Milyen buta és felesleges dolog azt hinni, hogy muszáj mindig elérhetőnek lenni. Kikapcsolva a készüléket nyertem mindannyiunknak időt a szeretetre , egymásra figyelésre. Megint tanultam valamit. Ezentúl nem leszek olyan öntelt, hogy nélkülözhetetlen akarjak lenni!
Ez volt az élettől nekem szánt mai lecke.
Gondolom nem véletlenül kaptam ezt meg! :)))
Főoldalra ajánlom!
Szomjúság
Oly korban élek én, ahol az élet egyáltalán nem bővelkedik jó dolgokban. Az emberek lassan mindentől félnek. Odáig jutottunk, hogy a tudás szomj is elmaradt a lelkekből. Mostanában az a legbiztosabb túlélési politika, ha nem olvasunk. Akkor nem értesülünk a rossz dolgokról , de a jókról sem. A könyvek drágák inkább kenyeret vizet vesznek helyette az emberek. Ráadásul annyira fásultak lettek, hogy arról olvasni, hogy másoknak milyen szép és jó élet jutott fájdalmas és kirekesztett érzés lett. A múltról szóló írások tovább fokozzák a kínt, amit a veszteség érzés okoz. Jővőképről jobb nem olvasni, mert az csak csődről, eladósodásról, szegénységről szól. A nyugati társadalmak még fel sem fogják mibe keveredtek, hisz eddig ismeretlen fogalom volt a hiány, a csőd és az elszegényedés lehetősége. Most bezzeg kapkodják a fejüket amikor az ő nyakuk körül is szorul a hurok.
Na de mindegy is hagyjam békén a politikát, hisz úgysem értek hozzá. Hál istennek. :)))
Egyre másra zárnak be azok a blogok amiket azért olvastam, mert szebbnek és jobbnak látták és láttatták a világot, mint amilyennek én megéltem. Erőt lehetett meríteni a soraikból. Már most szomjúhozom a kedves írásokért. Persze nem vagyok meglepve ezen sem. Képtelenség állandóan szépen látni , mikor őket ugyanúgy szorongatja és fojtogatja ennek a mai világnak a negatív szelleme.
Hankiss Elemér gondolatait hallgattam az este. Arról beszélt, hogy mennyire hiánycikk lett a gondolkodó könyvek megjelenése. Az állami finanszírozás megszűnésével lehetetlenné vált ezeknek a könyveknek a kiadása. Tehát vannak a gagyi könyvek, az albumok, a fantasztikus New Age gondolkodást hirdető ismeret terjesztő kiadványok, néhány mese könyv, de azokból is inkább csak a képesek és nem a tartalmasak. A magyar irodalom kiválóságai csak mutatóba jelennek meg, vagy még úgy sem.
Szóval szomjúhozom a jó könyvekre, a jó hírekre, a tiszta gondolatokra.
Nekem akár cseppenként is elég lenne, csak legalább lenne!
Főoldalra ajánlom!
Zöldségeket beszélek
Mindenhonnan a pozitív gondolkodás fontosságát hangsulyozó életszemlélet hírdetés áramlik felém. Táplálkozz egészségesen! Szól az ige. Igaz, lassan nem létezik olyan élelmiszer, ami ne tartalmazna ízfokozókat, tartosítószereket, állománynövellő szereket. E ki tudja, milyen számú élményjavítókat! A gyönyörű gyümölcs ízetlen, mert nitritek által nőtt akkorára amekkora. Zömmel lámpa helyettesíti a napsugarakat. Se íze, se bűze, ma már az ételeknek. Mitől lenne, ha minden mesterséges?
Egyél sok zöldséget!
Halkan kérdem ugyan minek? Az öntözővízbe hormonokat és nitriteket tesznek, amitől rákot kaphatunk.
-Mosolyogj!
Aki egyfolytában nem mosolyog az depressziós! -mondják rá azonnal. Már pedig egy siker orientált társadalom, ezt nem tűrheti! Gyorsan adjunk neki antidepresszánsokat! Vigyorgás növelő szereket! Az agyat pedig minél előbb szoktassuk le a normál működésről. A végén még az ember arra használná az agyát, amire az Isten teremtette, azaz gondolkozna vele. Netán analizálná az érzéseket, amiket a receptorai észlelnek. Jaj csak azt ne! Mivé lenne így a világ? Érző gondolkodó lényekkel még fennmaradna és nem pusztulna ki. Az extra profit elmaradna, a pénz feleslegessé válna! Uram teremtőm micsoda vég! :)))
Ma a bánat abnormális érzés. A könny nem egyéb, mint egy eszköz, ami a papírzsebkendő gyáraknak munkát ad. Ha valaki sír, az manapság nem egyéb, mint egy olyan ember, aki ezzel kívánja manipulálni a környezetét.
A mosoly is eszközzé vált. Illuzió teremtés eszközévé. Az a feladata, hogy a világ felé közvetítse: - Én jól vagyok! Ha jól vagyok, úgy tagja maradhatok a társadalomnak , vagy annak a közösségnek ahova ép tartozom. A haragnak sincs ma megfelelő helye ebben az uniformizált világban.
Miközben a gyásztól síró szememet törölgettem, azon vettem észre magamat, hogy kirekesztődtem. Ma nem normális érzés a fájdalom, csak ha szabvány ideig van jelen az életünkben. Mint ha leprás lenne a síró ember. Kerülni kell, mert a végén megfertőz az érzelmeivel!
Shakespeare III. Richardja jut az eszembe.
"- Úgy döntöttem gazember leszek! "
Szembe megyek a kor igényével és csakazértis, érző ember leszek!
Igaz nem fogok ezzel a topon lévő emberek közé tartozni. Mégis. Vállalom azt, hogy nem csak mosolyogni tudok, hanem sírni is!
A könnyek megtisztítják a lelkemet a fájdalomtól. Megteremtve ezzel azt, hogy megtisztulva ismét képes legyek a mosolygásra és az örömre.
Csak tiszta lélekkel lehet igazán jól befogadni és elfogadni!
Hálás vagyok
HÁLÁS VAGYOK:
> Az adókért, amelyeket ki kell,
hogy fizessek mert azt jelenti, hogy alkalmazott
vagyok - van munkahelyem.
>
> A takarításért egy
buli után, mert azt jelenti, hogy barátaimmal
tölthettem egy estét.
>
> A ruhákért, amelyek egy kicsit
szűkek, mert van elég ennivalóm.
>
> Az árnyékomért, mert kint lehetek a
napfényben.
>
> Hogy nyírhatom a
füvet, pucolhatom az ablakot, javíthatom a
csatornát, mert azt jelenti, hogy van házam.
>
> A parkoló helyért a parkoló legmesszibb
pontján, mert ez azt jelenti, hogy tudok járni és
még autóm is van.
>
> A nagy fűtés
számláért, mert ez azt jelenti, hogy melegben
voltam.
>
> Hogy a templomban mögöttem ülő hölgy
hamisan énekel, mert azt jelenti, hogy hallok.
>
> A mosni meg vasalni
valóért, mert azt jelenti, hogy van ruhám.
>
> Az esti fáradtságért
és izomlázért, mert azt jelenti, hogy tudtam keményen
dolgozni.
>
> Hogy meghallom hajnalban az óra
csengetését, mert azt jelenti, hogy élek.
Ősi bölcsesség
"Ami nem megy azt nem kell erőltetni."
Hát mi tagadás nem tudunk itthon megmaradni a lakásban Szepi nélkül még nem megy. Úgy döntöttünk, hogy menekülőre fogjuk és útnak indulunk. Futunk önmagunk elől egy jó nagyot. Tisztában vagyunk vele, hogy ez sem megoldás, de pont szabin vagyunk, így sokkal nehezebb a kutyánk hiányát elviselnünk. Ezért kitaláltuk, hogy vándorló madárként útra kelünk. Az őszi hangulat már meg van, a költöző kedv is. Így semmi sem tart vissza minket a kirándulástól. Holnap először Versegyházra megyünk, elintézni a dolgainkat, majd a " jó időre" való tekintettel irány a Balaton. Ilyen drágán még sose olvastunk könyvet, mint ahogy most fogunk. :) Zozó tartja majd a frontot itthon és vigyázz a Süti kutyára. Kitaláltuk, hogy az olvasás mellett minden álmunkat és vágyunkat megvitatjuk a Kedvessel. Most aztán bőven lesz rá időnk. Arra számítok hogy sok váratlan dolog fog kiderülni mindkettőnkről.
Mielőtt elindulunk, addig orrvérzésig takarítunk. Szőnyeg, kárpit, ablak, ajtó tisztítás ezerrel. Két napja nem alszunk szinte semmit, most ezzel a takarítással a végkimerülésre gyúrunk.
Ma csupa közmondás jut eszembe. " Bolond lilból, bolond szél fú." Valahogy ilyenek vagyunk most. Megkergültek. Ha így megy tovább a képtelenségek tárházából még az is kitelik, hogy befagy a Balaton mire odaérünk. Nagyon muris lenne augusztusban korcsolyázni. Na mindegy is.
Viszek illatos gyertyát, finom teát, sok nasit, hisz egyszer élünk. Azok a híres kilók még igazán várhatnak még kicsit a leadásukkal. Reményeim szerint végre alszunk is egy nagyot!
Millió puszi és egy nagy ölelés mindenkinek!
Megyek folytatom a takarítást, mert a Kedves elfenekel, hogy magára hagytam ebben a kellemetlen tevékenységben. Kitalálni könnyebb volt ezt a munkát, mint megcsinálni.
Főoldalra ajánlom!
Elment
14 éve sétáltam az utcán és pajkosan rám nézett. Örökbefogadott a szívét kitárta felém. A legjobb barátom és társam lett. Hihetetlen kalandokon szépségeken vezetett keresztül a közös utunk. Most már nagyon fátyolosodik a tekintete. Lázas , nem eszik , nem mozdul.
Vár.
Rám vár. Arra, hogy elengedjem. Én pedig zokogva könyörgöm neki.
-Csak még egy picurkát maradj velem!
Ő utolsó erejét összeszedve várja, hogy végre elkészüljek.
Én önző!
Fekszem a földön mellette és suttogom a fülébe : -Szeretlek.
Minden porcikámban azt érzem. Muszáj elengednem őt, ha igazán szeretem!
Esténként, azzal az ígérettel fekszem le, hogy holnap megteszem.
Reggelre újra ébred bennem a remény.
-Hátha van még egy kis időnk!
Ma végre összeszedtem minden bátorságomat és segítettem neki elindulni arra az útra, ahol már nem lehetünk együtt.
Elmentünk a doktorhoz remegve. Reméltem, hogy azt mondja van remény. Nem volt. A diagnózis megkérdőjelezhetetlen. Rák. Mindenhol áttét képződött. Menthetetlen.
A kezemben aludt el. Örök álomba hajtotta fejét.
Hazafele jövet a kocsiból üres tekintettel bámultam kifelé.
Láttam egy kutyát a bolt előtt várakozott. Egyszer csak hihetetlenül csóválta a farkát örömében, ahogy a gazdiját meglátta. Egy tünékeny pillanatig Szepit láttam helyette. Kicsit odébb egy néni ment a kapu felé mosolyogva. Az érkező postást fogadta. Apró élet részletek, miket már nélküle élek át.
Szépen eltemettük a lekedveseb pihenőhelyére. Az ősi temetkezési szokások szerint búcsúztattuk el. Mellé tettük a labdáját, hátha hasznát veszi odaát! Biztos, ami biztos, a takaróját is oda készítettük, hogy legyen vele valami ebből a világból. Némi illat emlék a családjából.
Mindenhol rá várok. A szobában, a kertben, a kapuban.
Mindhiába.
Gombócként szorítja torkomat a sírás. Meghalt a legjobb barátom.
Hiányozni fog amíg csak lélegezni tudok!
Főoldalra ajánlom!
Nyár van nyár van
A lustálkodás, szunyókálás, levendula illat szimatolás boldog ideje jön most el számunkra.
Blogolni pedig majd jövök, ha már nincs szivárvány az égen és belefáradtam a bárányfelhők meséinek nézegetésébe.
Vigyázzatok magatokra és egymásra!
Mosolygós szép napokat kívánok mindenkinek!
Boró
Eső, emberek, könnyek.
A kocsi ablakán ráérősen csurog le az eső csepp. Megremeg, ahogy a szél cincálja, tépi . A végén mégis győz a gravitáció és végigsiklik egészen le a motorháztetőig.Az emberek az utcán nyakukat behúzva próbálják megakadályozni, hogy a cseppek a gerincükig száguldva megborzongassák őket. Sehol semmi séta. Inkább sietősen szaporázzák lépteiket. Egy két arcot próbálok megjegyezni ahogy bámulok kifelé. Érdekelne, hogy ki hova siet? Várják- e az érkezését, vagy mindegy az ott élőnek, hogy nyílik- e már az ajtó? Igen ma valamiért azt szeretném, hogy mindenkit szerető ölelés fogadjon, amint hazaérkezik. Talán a hideg teszi ezt velem, vagy a szél rideg suhogó hangja? Fogalmam sincs. Minden esetre szeretném, ha ma senki se lenne magányos sírós és hontalan! Rám mindig nyomasztólag hat a hidegfront. Most is emiatt fontos ennyire a mások boldogsága. Bizony az én szívem elnehezült és örömtelen kicsit, amikor az eső kopogását hallgatom a szélvédőn.
Emberek arcát látom magam előtt. Akik egykor a szeretteim voltak és ma már nem élnek, vagy a kapcsolatunk szűnt meg valami pitiáner igazán nem fontos ok miatt. Eltűnődtem azon is, hogy milyen könnyen mondjuk ki, hogy ennyi volt és büszkeségből hagyjuk elsorvadni, az egykor mindkettőnk számára fontos szeretetet. Kezd megfogalmazódni bennem a pazarlás általi bűntudat. Mire idáig értem a gondolataimmal, már kezembe is vettem a telefonomat és két rég látott barátot hívtam fel egy találka időpontot egyeztettem velük nagy hirtelen. Lőn csoda az arany gyűrű is ott maradt az ujjamon. Nem esett nehezemre kimondani hogy mennyire buta voltam, hogy hagytam, hogy sok ideig ne találkozzunk egymással.Mire kiszálltam az autóból az eső is valahogy kedvesebb lett. Csendessége halk, gyógyító, hűs, könny patakká vált bennem.
Főoldalra ajánlom!
Megörökített pillanataim
Néha attól félek, ha nem írom, vagy fotózom le a pillanatainkat, a gyerekeink elfelejtik majd, hogy anno mennyi szépség vette őket körül.
Mivel nem tudok olyan szépen fotózni, mint ahogy látni, így a mások által közvetített fotókat is beteszem az emlékeim tárházába. A szépet látni és látattni, olyan öröm, amit nem tarthatunk meg csak magunkak.
Aggódom a felejtés miatt. Úgy tűnik erősebb érzés ez, mint az emlékezés képessége.
Biztos ami biztos. Hagyok nekik nyomokat az emlékeimből, amiket követve legalább olyan szép életük lehet, mint amilyen a miénk volt.
Főoldalra ajánlom!
Van hozzá közöd
Titkos béketárgyalások
"Titkos béketárgyalások -
olvastam az újságban.
Szerintem nem helyes, hogy
titkosak a béketárgyalások.
A háború bezzeg sose titkos.
Egy háború, ahol egy puska se dörrent!
Egy háború, ahol senki se halt meg!
Egy háború, amit észre se vett senki,
mert csak a háboristák mentek oda,
és ott csúnyákat gondoltak egymásról
titokban. Titokban hahaha!
Van hozzá közöd
Van hozzá közöd,
mit csinálok?
és hogy mit gondolok?
Van hozzá közöm,
mit csinálsz?
És hogy mit gondolsz?
Van közünk egymáshoz?
Hozzám, hozzád, mindenkihez,
aki véletlenül épp itt él,
épp most,
és akitől függ,
hogy mi lesz a világból?
Van közünk egymáshoz,
talán, igen."
Forrás: AMI A SZÍVEDET NYOMJA
Mai svéd gyermekversek
Fordította Tótfalusi István
Főoldalra ajánlom!
Befektető
Lassan járnak éjszaka az óramutatók. A nagy melegben ólom lépteken cammog tova az idő. Gondolatok sertepertélnek agyamban. Kilátástalanság tükröződik az átsuhanó gondolat szárnyakon. Késő esti Híradót hallgattam az imént.
Történelmi mélyponton a forint. Hány történelmi mélypontja van, egy ugyanazon dolognak, ugyanabban az időben?
Ki a fene hisz ezekben a szavakban?
Következő mondat.
A befektetők nem bíznak az Euróban.
Ki van a fogalom mögött, hogy befektető? Nem szabad szabadjára engedni a fantáziánkat és hiányos ismereteinket, holmi elragadtatott képzelgéssel helyettesíteni! Netán történelmi tapasztalatokra hivatkozva megnevezni őket. Tilos!!!
Régebben tudtuk, hogy ki dönt a sorsunk felett. Volt neve, lakóhelye, nemzetisége.
Most semmi mása nincs, mint egy álruhája. A ruhának, amit ráaggattunk most annak van neve.
BEFEKTETŐ.
Sejtelmesen kúszik be agyunkba a név, míg nem félelemmé növi ki magát. Rém álmaink víziója majd később benne testesül meg.
Más:
Egy kg görögdinnye felvásárlási ára 30 Ft. Mire a vásárló félig rohadtan megveszi, addigra 90.-forintba kerül. Vajon a rothasztás ilyen drága?
Aztán itt van a magyar cukor kérdése, amit állítólag olcsóbban lehetne most a raktárakból megvenni. Addig sumákoltak és tologatták a szállító leveleket, amíg kiderült, hogy most már akár nem is fontos piacra dobni. Majd szeptemberben valamilyen ürüggyel négyszeres feláron megkapjuk. Gondolom a befektető érdeke így kívánja.
Ez a haszon is a titokzatos lény zsebébe vándorol majd! Hallom a háttérben hangosan ketyeg az óra. A számítógép monitorán a percek, mintha alig mozdulnának. Az országunkban is lelassult léptekkel ténfereg manapság az idő.
Megkezdődtek a kilakoltatások. Lassan megüresednek a lakások. Akkor végre arcot kapnak a híres befektetők. Ők kapják meg a szomszédaid, barátaid, vagy akár a Te házadat. Álarcok hullanak majd a porba. Mi pedig ott állunk batyuinkkal az úton és elindulhatunk magunknak új helyet keresni. A történelem ismétli folyton önmagát. Ez is pogrom lesz. Csak most mások lesznek a szereplők.
Undok egy vízió ez. Remélem reggelre elillannak a fejemből, ezek a rossz gondolatok!
Az óra a falon hangosan ketyeg. Kint is feltámadt a szél. Vihar közeleg.
A frissítő zápor remélem elmossa majd a borús elmerengésemet és álmatlanságomat!
Keresés
másik blogom
GyörgyiUtolsó kommentek
- BUÉK, boroka: stali. Köszönöm a jó kívánságokat. Lehetek telhetetlen? Mindet szeretném teljesülni... »
- Szépet és jót, boroka: Szeretettel gondolunk rátok! Köszönjük a jó kívánságaitokat! Ölellek Györgyi »
- Szépet és jót, Töprengő: Nagyon szép, szeretetteljes ünnepeket kívánunk nektek! Töprengő és Ohmama »
- Szépet és jót, boroka: Junik! Azt hiszem, ha a google chrome-t használod simán lehet... »
- Szépet és jót, junik: :-)) Jó hosszút és szépet írtam a másik blogodhoz, de... »
- Szépet és jót, boroka: Paloma Negra! Köszönöm. Jó látni Téged! Áldott Ünnepeket kívánunk Nektek! »
- Szépet és jót, boroka: Drága Andi! Remélem kellemesen telnek majd az ünnepek! Érezzétek jól... »
- Szépet és jót, Paloma Negra: Neked is:) »
- Szépet és jót, reizerandrea: Nektek is viszont kívánok boldog, bensőséges ünnepeket. Igen, a Györgyi... »
- Program ajánló Danitól, reizerandrea: Györgyi! A másik blogodban miért nem sikerül beírnom? »
Kategóriák
- Ember mesék (22)
- Emberek (92)
- érzések (75)
- FoTók (17)
- Gondolatok (54)
- Hangulatok (64)
- Hétköznapi pszihológia (36)
- Kapcsolatok (37)
- Könyvek Kultúra, Politika (29)
- kutya történetek (3)
- Magamról (33)
- Miért is ne? (34)
- padok meséi (5)
- Stációk (37)
- Szerelem (17)
- szinház ,film, kultúra (17)
- Tavasz, nyár, ősz , tél (14)
- Ünnepeink (33)
- Varázslatok földjén (41)
Linkek
- freeblog főoldal
- freeblog admin
- Éva blogja
- palomablanka
- alterego
- natimama
- Zéblog
- Orbigabi
- kalapocska
- junik
- Andi
- Hogy is volt?
- Artmüller Ágnes
- Töprengő
- Ohmama
- Sofia
- Trendo
- Annás kertje
- díványKultúra
- Avril
- Tuaregek üzenete (69)
- Belső kűzdelmeink (57)
- Érzések: A sírásról (36)
- Remény vesztetten. (35)
- A csend hatalma (34)
- ökológiai lábnyom (33)
- Itt az idő, most vagy soha! (30)
- Illúzió vagy valóság? (29)
- Méricskélés (27)
- Minél negatívabb annál nyerőbb. (27)
- "Cogito ergo sum" (27)
- Hazudj ha tudsz! (26)
- Mit nem eszik a gyerek? (26)
- Angyalokkal társalogva (25)
- Szabadnak született (24)
- Levél a Jézuskának! (24)
- Az allergia okai (23)
- Dümmörgőnél jártam (23)
- A Betűk és Ő (22)
- Tornádó Magyarországon (22)
A legolvasottabbak
Legtöbb komment
